67.fejezet.Csak mennél már el..

Sziasztok.Végre itt az új rész.Remélem tetszik.A következő résznél lesz valami,aminek nem fogtuk szerintem túlságosan örülni.de ezt majd meglátjátok.Jó olvasást.Sok puszy♥Ja és a fejezet végén ott lesz egy kép Aronrol ,csak hogy eltudjátok képzelni.:)

Lily szemszöge:

A nappaliba  voltam Aronnal,mikor belépett Naill.Nem akartam hinni a szememnek.Mit keres itt?És miért pont most?Néhány szót váltottam vele,aztán felment.Annyira megrázott a dolog,hogy újra látom.Könnyű addig valakit felejteni,amíg nincs a közeledbe,de még egyszer nem gyengülök meg.Elvégre it van nekem Aron,és bár annyira nem szeretem mint Niallt,de iránta is érzek valamit.

Az is nagyon foglalkoztatott,hogy miről szeretne beszélni.Elég fura lett volna,ha utána szaladok,így inkább vissza ültem eredeti helyemre.Taylor jött be a nappaliba.

-Lily ahogy látom már összefutottál Niallal.Kérlek jól viselkedj.

-Nyugi nem fogok balhézni.-Húztam a szám.Úgy viselkednek velem,mintha kiszámíthatatlan lennék.

-Anyukádnak sem tenne jót.

-De most őszintén?Miért veszekednék?Hiszen semmi bajom Niallal.

-Biztos?

-Igen.

Aron furán nézett rám.Mikor Taylor ki ment,kezeinket újra össze kulcsolta.

-Ki ez a srác amúgy?Soha nem beszéltél róla...

-Ő Taylor fia,és egyben a volt pasim.

-Értem.De ugye engem szeretsz?-Tette fel a kérdést.Gyorsan és határozottan válaszoltam.

-Csak is téged szeretlek.-Szája nagy mosolyra húzódott.Közelebb hajolt,és megcsókolt.Niall csókjaihoz képest,ez olyan volt mintha egy békát csókolnék.Nem éreztem bizsergést,se a pillangókat a gyomromba.

-Tudod Lily,nekem is rengeteget jelentesz.És örökkön örökké csak téged foglak szeretni..-Na ettől a mondataitól kapok agyfrászt.Ilyenkor jön rám a rettentő lelki ismeret.De ez is egyből eltűnik,ha Niall végre hazamegy.

Niall szemszöge:

A régi szobámon végig nézve elfogott egy fura érzés.A szívem össze szorult.Minden úgy volt,ahogy azt itt hagytam.Még itt volt az a kép is feldöntve amin és én apa voltunk.Amikor nem engedte meg,hogy Lilyvel anyuhoz menjek,és felszaladtam a szobámba..akkor döntöttem fel.Azóta senki nem nyúlt hozzá.

Muszáj volt a fejemet ki szellőztetni,úgy hogy átöltöztem,és az utca felé vettem az irányt.A régi életem jutott eszembe.Mikor anyuék még együtt voltak.Mennyivel más volt.Most nem kéne kettejük között ingáznom.És bárcsak lett volna egy bátyám,aki néha mellettem lett volna.Bár lesz most egy öcsém,de alig fogom látni.Az én életem nem itt van,és nem is itt lesz.

Az idő csak repült,de én még mindig egy padon ültem,és morfondíroztam.Már kezdett sötétedni,így hazaindultam.Fura volt kimondani magamban is hogy haza,mert végül is nem itt lakom.Mikor beértem a házba fura látvány fogadott.

Lily ahogy láttam a kaját kevergette,Aron pedig mögötte állt,és fejét Lily vállára tette.Hát elég szar érzés volt.Ép indultam volna fel,mikor Lily utánnam kiabált.

-Niall ráérsz most?

-Ő igen.-Kijött a konyhából,és követtet a szobámig.Én le ültem az ágyra,ő pedig a székbe foglalt helyet.

-Miről szerettél volna beszélni?-Kérdezte.Láttam szemében a kíváncsiságot.

-Csak tudod nem akarom hogy rosszba legyünk..a múltban történtek miatt.

-Én sem szeretnék veled rosszban lenni.

-És hogy vagy?-Kérdeztem hogy tereljük a témát.Amikor elhatároztam hogy beszélek vele,még nem volt képbe Aron.Így már csak gyorsan le akartam zárni.

-Hát meg vagyok..Csak hiányoznak a barátok..

-Harryvel beszéltél mostanába?-Harry azt mondta nekem,hogy nem beszélt Lilyvel,de ebben nem vagyok biztos.

-Nem írtam neki soha vissza.Eléggé haragudtam rá így is.

-De akkor minek csókoltad meg,ha utánna nem kérsz belőle?

-Niall nem én csókoltam meg.Én téged szerette..

-Hagyuk inkább.Már rég volt,most már úgy is mindegy.

-Ahogy gondolod.-A szekrényemre nézett,ahol rólunk volt egy közös kép.Elég sokáig nézte,aztán odanyúlt és eldöntötte.

-Akartál még valamit?-Kérdezte hidegen.

-Nem..

-Akkor megyek.Aron már biztos vár.-Fogta magát és kiment.

***

-Gyere enni.-Jött be apa.Én az ágyamon feküdtem,és gondolkodtam.

-Megyek..

Senki társaságához nem volt most kedvem.Lassan felálltam,és lebicegtem.Az a fickó ott ült a helyeben.Legszívesebben lerugdostam volna.

-Bocs de az az én helyem.-Mentem oda.

-Jah bocs haver.-Állt fel.

-Niall ne legyél már ennyire bunkó.Egyszer kibírod ha máshol ülsz.-Támadt le Lily.

Hát ilyen nincs.elegem van ebből a fiúból..

66.fejezet.Aron?A lényeg,hogy boldog.

2-hónappal késöbb:

-Lily gyere már le.-Kiabált anya.Hát igen az életem ahelyett hogy megoldódott volna,csak rosszabb lett.Niall visszament az anyukájához,és már nem láttam két hónapja.Anya már a 6-hónapjában van,és kezd az idegeimre menni.Szerencsére nyár van,de anya megőrít.Ja és nem is meséltem az új pasimról.Aronnak hívják.Igazából azért jöttem vele össze,mert felejteni akartam.Valamennyire segít.Mostanába szinte mindig vele lógtam.De szörnyű itt.Alig találtam barátokat.

-Megyek már.-Kiabáltam vissza.Ép a gép előtt ültem,úgy hogy gyorsan kikapcsoltam és leindultam.Anya a fürdőben volt,és a mosógépbe próbált bepakolni.

-Nem tudok lehajolni.Légyszíves segíts.

-Oké.

-Ma is jön Aron?

-Igen.-Anyuval a kapcsolatom,egyre csak romlott.Nekem is nagyon nehéz volt,mikor Niall visszament a fiúkkal.Csak annyit mondott,szia.Harry sem próbálkozott tovább,mikor látta mennyire kivagyok.Rengetek üzenetet írt,amiben bocsánatot kért,de egyikre sem válaszoltam.Az One Directionos fiúk életéből teljesen kiléptem,vagyis nemigazán.Niallt és engem összeköt majd egy testvér.Állítólag fiú lesz.Most próbálok Aronra koncentrálni,csak sajnos az érzéseim nem elég erősek.

-És mit fogtok csinálni.

-Nem tudom.-Hát igen,anyuval ennyiből szokott állni a beszélgetés.

-Szólnál Taylornek hogy jöjjön ide?

-Aha.

Kimentem megkeresni Taylort.Az udvaron füvet nyírt.

-Taylor anya hívott.

-Oké megyek.Amúgy csak szólni akarok,hogy holnap lesz vendégünk,de jó legyél.Most nem hiányzik anyádnak a kiabálás.

-Oké..De csak szólok,ma itt alszik Aron.

Nagyon kellemes idő volt kint,de semmi kedvem nem volt egyedül sétálgatni.Sajnos Aronal semmi nem olyan,mint amilyen Niallal volt.És Flora és Liz is szörnyen hiányoznak.Teljesen egyedül éreztem magam.

Niall szemszöge:

Már két hónapja nem láttam Lilyt.Holnap végre láthatom,mert meglátogatom apuékat.Szörnyen hiányzik,de amit tett,hát nem tudtam idáig meg nem történtnek venni.Semmit nem tudok róla.Nem azért megyek,hogy újra összejöjjünk,csak ki akarok vele békülni.Elvégre tesók vagyunk,már amennyire.

Lassan pakoltam be a bőröndbe.nem tudom Nottinghamba milyen lehet az idő,de elvégre nyár van,csak nincs túl hideg.Sajnos pár nap,és vissza kell jönnöm,mert fellépés lesz.Ezért nem is tudtam idáig apuhoz menni.Hát Harryvel sem beszélek azóta túl sokat.Nem utálom,mert hát megértem hogy vissza akarta kapni Lilyt.

-Biztos menni akarsz?-Nyitott be anyu.

-Igen.Nem lesz semmi gond.

-Rendben,de igyekezz haza.Sok dolgod van.

-Tudom,de elvégre nyár van.

-Igaz.Próbáld meg kipihenni.

Másnap:

Izgatottan szálltam le a repülőről.Apunak elvileg dolga van,így taxival megyek hozzájuk.Még pár óra,és láthatom Lilyt.A cuccaimért mentem,aztán próbáltam fogni egy taxit.Legalább negyed órámba telet,mert mindig valaki odajött autogramért.Gyorsan beszálltam,nehogy megint letámadjanak.Az út hosszabb volt mint ahogy emlékeztem.

A ház előtt vaciláltam még,hogy be menjek-e,vagy sem.Végül benyitottam.Épp apa jött le a lépcsőn.

-Szia Niall.Hiányoztál már.

-Te is nekem apu.Minden oké?

-Aha.Lily anyukájával is minden okés.

-Akkor jó.Lily hol van?

-A nappaliba.

Cuccaimat ledobtam,és a nappali felé igyekeztem.Mikor beléptem megtorpantam.Lily egy fiúval ült,akinek fogta a kezét.Hát oké,túl lépett.De nem érdekel.Az a lényeg hogy boldog legyen.

-Sziasztok.-Köszöntem oda.

-Niall?-Ugrott fel a kanapéról.-Mit csinálsz itt?

-Meglátogatom aput.

-Ééértem.-Nyújtotta el a szót,és nyelt egy nagyot.Most még szebb  volt,mint idáig.Kezd egyre nőiesebb lenni.Már nem láttam benne azt a kislányos ént,amit akkor láttam,mikor megismertem.Még világosan emlékszem,hogy mentünk egymásnak a folyosón.És mikor megláttam a közönség soraiban,tudtam nekem ő kell.Aztán a műsor után még meg találtam,és tudtam már nem engedem el.Annyi szép emlék fűzött hozzá.De az utóbbi idő sajnos nem volt valami jó.

-Na megyek nem akarlak titeket zavarni!

-Meddig leszel itt?

-Pár napot.Majd akarok veled beszélni.-Úgy nézett rám,mint aki szörnyet látott.

Engem viszont nagyon zavart,az a srác..

65.fejezet.Pofára esés.

Sziasztok.Úgy döntöttem,hogy egy darabig még írom mind a kettőt.Hogy meddig lesz így,majd eldől.Remélem tetszik a rész.Puszy♥

Egyikünk sem bírt magával.De muszáj volt megfékeznem.Én Niallt szeretem,és nem hagyom hogy megingasson.Kezeimet mellkasára tettem,és eltoltam magamtól.Először nem akart eltávoldni,de mikor kapcsolt mégis meghátrált.

-Lily annyira sajnálom.Nem tudom mi van velem.Ezt hozod ki belőlem.

Én csak üveges tekintettel figyeltem Harryt,akiből a sötét miatt semmit nem láttam.Már megint mit csinálok?

-Lily kérlek.

-Mit tettem?Nem tehetem ezt Niallal.

-Nem kell megtudnia.Én nem mondok neki semmit.

-De akkor is.Nem tehetem ezt vele.

Akár mennyire is utáltam most magam,be kell ismernem jó csók volt.Megráztam fejemet,és felálltam.

-Lily kérlek.Most mit akarsz tenni?

-Megölöm magam.

-Mi?

-Semmi Harry.Nem tudom ez mire volt jó.Csak megint bajba keveredtem.

-Lily érts meg fontos vagy nekem.Bár mit megtennék érted.Nem akarok a haverommal veszekedni rajtad,de egyszerűen ha most nélküled kell vissza mennem,abba belehalok.

-Harry lehet visszamegyünk,de nem hozzád megyek vissza.Ha Niall anyukája megengedi,akkor hozzá költözünk.

Harry csak nyelt egy nagyot.Ki használtam,hogy nem tud szóhoz jutni,és ki mentem.Szobámba elfogott a lelki ismeret.Nem tudtam mi tévő legyek.És én még magamba gondolva jónak is ítéltem a csókot.

Másnap:

-Lily képzeld..-Ébresztett Niall.

-Azt hittem már fent vagy.

-Semmi gond,már ideje volt felkelni.-Az este alig tudtam elaludni Harry miatt.

-Anyukám meg engette,hogy oda költözzünk.Csak apuékkal kell megbeszélni.

-Ez szuper.-Ugrottam nyakába.

-És végre veled aludhatok.-Suttogta fülembe.Az egész testemet kirázta a hideg.

Niallal  lementünk megkeresni anyut,hogy közöljük velük elmegyünk.Nem lesz könnyű menet,de nem fogok itt maradni,az tuti.Anya a konyhába volt,Taylor pedig a nappaliba Harryvel és Liammal egyetemben.

-Kezdjük anyummal.-Mondtam,miután Harryt megláttam.

-Szerintem apuval könnyebb lesz,ha a fiúk is ott vannak.

-Oké.-Húztam a szám.Bementünk a nappaliba.Harry fejét egyből rám kapta,és mosolygott.Gyomrom görcsbe szorult.

-Na mi van fiatalok?-Kérdezte Taylor.Soha nem bírtam,de ha még jó pofizik is,hát kibírhatatlan.

-Apa azt akarom mondani,vagy is akarjuk,hogy anyuhoz költözünk.

-Szó sem lehet róla.

-Apa elég nagyok vagyunk már.Milyen már,hogy nem engeditek,hogy együtt aludjunk?Midha 14-évesek lennénk.

-Baj hogy jó apa akarok lenni?

-Hát nagyon nem erőltetted meg magad.

-Elég legyen Niall Horan.-Állt föl idegesen Taylor.

-Majd eldöntöm hogy mit akarok.-Niall fogta magát,és kiment.Azt hiszem az emeletre tartott.

-Lily beszélhetünk?-Jött oda Harry.Liamra néztem,de nem velünk volt elfoglalva,így óvatosan bólogattam.A lépcső aljába mentünk,remélve hogy senki nem hall majd semmit.A konyhába elég nagy volt a zaj,a nappaliba meg üvöltött a tv.

-Mit akarsz?

-Elmondtad Niallnak?

-Ha tudná már régen nem itt lenék.De ugye te sem mondtál semmi olyat?

-Nem is beszéltem vele..Amúgy megbántad?

-Harry persze hogy megbántam.Niall a legfontosabb nekem a világon.

-Sajnos tudom..

-Mit kéne megbánnod?-Lépett le a lépcsőröl Niall.Szívem hevesen kezdett verni.Most végem van..

-Semmit,csak..

-Ne próbáljatok hazudni.

-Niall annyira sajnálom..-fogott el a zokogás.-Én nem akartam.-Szaladtam fel a lépcsőn.

Niall szemszöge:

-Harry,mi történt?

-Figyelj szerintem hagyuk.

-Mit tettetek?

-Harry mi törtnét?-Kérdeztem már nagyon idegesen.

-Megcsókoltam Lilyt.

-Mi van?Mikor?

-Este át jött beszélgetni,és tudod én is jártam vele,és szeretem még.

-Hát ilyen nincs.Múltkor nem mondta meg világosan,hogy mit akar?

-De,és meg is értettem,de akkor is.Nekem is vannak érzéseim.

-Ahogyan nekem is.És most úgy érzem a barátom,és a barátnőm elég szépen átejtettek.Tudod mit meg érdemlitek egymást.

-Niall kérlek.Lily téged szeret.

-Ez már kevés nekem..

64.fejezet.London?

Sziasztok.Sajnálom,hogy csúszott a rész,de képtelen vagyok két blogot írni.Mind a kettőt imádom,de azért kíváncsi lennék szerintetek melyiket hagyam abba.Valamelyiket sajnos muszáj lesz.De félek Lily élete már így is nagyon bonyolult volt,és a fojtatás már túl sok lenne neki.De rátok bízom.Puszy♥

-Mi van?-Kiabáltam már szinte vele.Mindenki oda kapta a fejét.

-Azt hittem örülni fogsz neki.

-De ugrálok az örömtől,nem látod?

-De miért nem örülsz neki?Mindig is szerettél volna tesót.

-Igen,úgy hogy az igazi tesóm legyen.Nem mostoha,pláne úgy hogy a pasim apja a férjed,és tőle van.

-De miért nem szereted Taylort.

-Ah anya haggyuk.Ha idáig nem jöttél rá,akkor most se fogsz.

Fogtam magam és elmentem.A körülöttünk állok,mind elkapták tekintetüket.Muszáj lesz megtalálnom Niallt.A terem felé igyekeztem,ahol az esküvő további része zajlik.Tele volt emberekkel,úgy hogy próbáltam nyitva tartani a szemem,hogy megtaláljam szerelmemet.Zaynt sikerült kiszúrnom a tömegből.

-Szia Zayn.Niall nem tudod hogy hol van?

-Nem láttam.De ha megtalálOd szólj neki,hogy nemsokára kezdés.

-Oké.

Mivel bent nem találtam,ezért kisiettem.Az épület mellet egy kis tó húzódott.Gondoltam körbe sétálnom,mert muszáj magamat megnyugtatni.Gyönyörű tavaszi idő volt.De sajnos a gondolat hogy anyukám terhes,és Harry utál nem tudta az idő elfeledtetni a rosszat.

Felkaptam a fejem,mert hallotam hogy a tóba esik valami.Valaki köveket dobált,aminek apró hangja bántotta fülemet.Az alakot nem láttam,mert előttem volt egy fa.Tovább mentem,hogy kiderítsem ki dobálja a köveket.A padon egy szőke hajú srác ült.Oda mentem hozzá,és le űltem.

-Mi a baj?Már minden hol kerestelek.

-Hallotad?

-A gyereket?

-Igen.Tudod ez azt jelenti,hogy nem megyünk vissza Londonba,pedig reménykedtem benne,hogy esküvő után vissza megyünk.

-Nem tudtam hogy vissza akarsz menni.-Néztem rá furán.

-Hiányoznak a srácok,meg minden.Most állandóan repülőre kell majd ülnöm,és téged is itt kel hagyalak.

-Szeretlek Niall.És nem érdekel se anya,se a baba.Amíg itt vagy nekem, addig minden fájdalmat eltudok viselni.

-Lily én is annyira szeretlek.Kibírhatatlan volt nélküled az a röpke 4 hónap.-Kezével átkarolt,és magához húzott.Aztán felém fordult,és ajkait enyémekre nyomta.Lassan,óvatosan csókolt.Tudtam hogy neki is most mennyi minden rossz,de próbálta leplezni.

-Tudod mondanám,hogy haza megyek apuhoz,de kibírhatatlan ott az a hárpia.

-Hát jah.És mi lenne ha anyukámhoz hazamennénk?Vele úgy is jóba vagy.

-Héj nem akarok anyud hátán nyűg lenni.

-Dehogyis.Majd megbeszélem vele.Ő úgy is  örülne nekünk.

-Hát oké.-Ez egy kis kedvet öntött belém.-Ideje mennünk,mert neked koncerted lesz nem?

-Igaz.Gyere.-Húzott föl.Kézen fogva sétáltunk vissza a terembe.

Niall oda ment a srácokhoz.Én Harry miatt most inkább nem akartam.Helyet foglaltam az asztalunknál,és a telefonomat kezdtem nyomkodni.A srácok elkezdtek zenélni valami lassú számot.Niall és Harry a legmesszebb álltak egymástól.Mikor Niall hangja megszólt,bizsergés járta át egész testemet.Lábammal az ütemet játszottam.

***

Az esküvő borzalmas volt.A terhesség pláne rátett egy lapáttal.A fiúk ma nálunk alszanak,mert anya nem engette hogy hotelbe menjenek.Harryvel többször is próbáltam beszélni,de vagy elküldött,vagy csak elsétált.

-Megyek aludni.-Jött be Niall.-Akkor holnap beszélek anyuval.

-Rendben.-Még odajött és számra adott egy apró csókot.

-Jóéjt.

-Neked is.Szeretlek.-Mondta,majd ki ment.

Nekem még muszáj Harryvel beszélni.Nem akarom őt így elengedni.Ő egyedül aludt a nagy vendégszobába.Halkan kiosontam,és szobája felé igyekeztem.Halkan benyitottam.

-Harry alszol?-Suttogtam.

-Nem,de mit akarsz?

Óvatosan ágyához mentem,mert nagyon sötét volt.

-Nagyon sajnálom,amit mondtam.Nem akartalak megbántani.-Ültem fel mellé az ágyra.

-Ha te így szeretnéd,akkor így lesz.

-Nem erről van szó.

-Akkor miről?-Fogta meg kezemet.Engem kirázott a hideg.

-Én..én csak.-Nem tudtam mit mondjak.

Erre Harry ajkai az enyémhez értek..Vissza csókoltam..

63.fejezet.Sajnálom Harry.

-Igazán sajnálom.Nem akartalak megbántani.

Harry csak elment.Szomorúan néztem utána.Niall odajött és átkarolta derekamat.

-Minden rendbe fog jönni.-Súgta fülembe.

-Hát remélem.

-Amúgy gyönyörű vagy.-Pirult el.

-Köszönöm.

Oda köszöntem a többi fiúnak is,aztán megölelgettem Louist.Már nagyon hiányzott a hülyesége.Mióta az életem így felkavarodott,nem beszéltem vele.Neki is nagyon jól állt,az öltöny.

-Minden oké?Már régen nem láttalak.

-Hát nem tudom.Féltem Harryt.-Vallottam be.

-Minden okés lesz,csak most még kicsit fel van kavarodva a kicsi szíve.

-Remélem hogy meg fog bocsátani.

-Lily hidd el,tuti meg fog.Na gyere,menjünk mi is a nappaliba.

Mi is a többiek után mentünk.Most se Niall,se Harry mellé nem ültem le.Nem akartam most több szúrós szempárt.A többiek megvitatták Niallal,a következő koncertek helyszínét,én pedig az asztalon lévő esküvői ruhákat nézegettem.Volt egy pár ruha,ami eléggé megfogott.

-Csak nem ti is házasodtok?-Kérdezte Louis,halál komolyan.

-Mi?-Mire észbe kaptam már mindenki dőlt a nevetéstől,kivéve Harry.Ő csak felállt és kiment a nappaliból.

-Harry várj!-Mentem utána.A lépcső elött megfogtam kezét.

-Kérlek beszéljük meg.Nem akarlak téged így látni,nem akarom hogy rossz legyen neked.

-Lily mindegy.Elfogadom a döntésedet.Csak fáj,mert téged igazán szerettelek.

Már megint az a fájdalom.Szívem megint összeszűkült.Nehéz volt elfogadnom,hogy ő most úgy szenved,mint én múltkor Niall miatt.Nem tudtam mit kéne tennem,de szörnyen éreztem magam.

-Sajnálom,hogy nem tudtam ezt viszonozni.-Kémleltem a padlót.Harry közelebb lépett,és fejemet felemelte.

-Lily minden egyes percben,amikor veled voltam az csodálatos volt.-Nézett mélyen szemembe.

Anya lépegetett le a lépcsőn.Harry lassan hátrált egyet.Csak álltunk,és néztük egymást.Én a korlátnak dőlve.Lassan anya leért.

-Gyönyörű vagy kincsem.-Na hát erre nincs szükségem,fogtam magam és elindultam a szobámba.Harry is követett.Be engettem az ajtón,majd becsuktam.Harry már megint túl közel volt,nem tudtam elkerülni,hogy ne nézek a szemébe.

-Lily kérlek.Én még mindig szeretlek.Nem akarlak elveszíteni.

-Harry én nem tudom.Nem repülhetek vissza Londonba.

-Miért ne?Lakhatsz nálunk is.

Egyszer csak kinyílt az ajtó.Niall jött be.

-Mit csináltok?-Húzta fel szemöldökét.Gondolom látta,hogy túl közel álunk egymáshoz.

-Niall kérlek ne vedd el tőlem.Én még szeretem.-Én csak néztem.Mi van?Meg kéri a pasimat,hogy legyen olyan jó fej,és szakítson velem?

-Ez Lily döntése.Ha téged akar,és szeret hát legyen.

-Lily?-Nézett rám reménykedve Harry.

Legbelül tudtam,hogy semmi esély arra,hogy Harryt választom.Én Niallt szeretem.De nem akartam meg bántani már megint.Ha neki fáj ,nekem is.De ha nem mondok semmit,akkor Niall is félre érti,és megsértődik.Soha nem kerültem még két fiú közé.Zaynal a dolog más volt.Ő nem vetélkedett Niallal.

-Harry sajnálom,de Niallt szeretem.Ha téged szeretnélek,nem lenne kérdés a dolog,de nem csaphatom be önmagamat.

-Oké,elfogadom.-Hajtotta le fejét,és kiment.Mielött be csukta volna maga mögött az ajtót,még láttam hogy egy könnycsepp a szőnyegemre hull.

***

A templomi szertartást agyonuntam.Végig Harryt néztem,de ő egyszer sem nézett rám.Niall biztatóan megfogta a pad alatt kezemet.Azért jó volt,hogy azzal vagyok akit igazán szeretek.

Nemsokára lépnek fel a fiúk,de előbb beszélnem kell Harryvel.Anya állandóan engem kergetett,hogy van valami fontos dolog,amiről beszélni akar.Hát engem nem igazán érdekelt.Fura volt,hogy Niall mostantól a mostoha tesóm.Még jó hogy csak papíron vagyunk tesók.

-Lily várj!Szaladt utánam anya,a nagy ruha költeményébe.

-Igen?-Húztam számat.

-Figyelj valamit muszáj elmondanom.

-Mit?

-Tudod nem véletlen,hogy ennyire siettetük a házasságot.Tudod van valami amit jobbnak véltem ha csak most mondom el.

-Kiböknéd?

-Tudod gyereket várok.Testvéred lesz..

62.fejezet.Talán van még remény,hogy boldog legyek.

-Még mindig.

-De akkor miért nem mondtad?-Suttogott ő is.

-Mert láttam milyen jól megvagy Avrillel.

Csak néztük egymást.Jó volt,hogy most velem van,és velem foglalkozik.Kezei lassan lecsúsztak arcomról,ami félelmet keltett bennem,mert féltem nem csókol meg.Már megbántam,hogy elárúltam neki mit is érzek.

-Niall megértem ha te máshogy érze...

Ajkai lassan enyémhez értek.El sem akartam hinni.Olyan régen nem csókolt már meg.A sok fájdalom,és szenvedés után,újra boldognak éreztem magam.Kezeimet nyaka kőré tekertem,hogy ne engedjen el.

-Mi a fenét csináltok?-Visított Avril.

-Avril sajnálom,de én még Lilyt szeretem!

Mi?Engem szeret?Úristen.Nem akartam hinni a fülemnek.Visszakapom életem szerelmét?Bellül sikítottam az örömtől.

-Micsoda?Hiszen azt montad hogy utálod.Hogy ő az az ember,akit ki nem álhatsz.

-Becsaptam magam.De nem titkolhatom el az igazi érzéseimet.

-Hát legyen.-Avril becsapta maga mögött az ajtót,és elment.

Én csak ültem.Nem tudtam mit mondjak.A bűntutad is rettentően kínzott,Harry miatt.De az a boldogság,amit éreztem az egyszerűen csodálatos volt.Most anya,és Taylor sem érdekeltek.Öt perce még zokogtam,most pedig minden más.

-Niall ez azt jelenti?

-Azt jelenti,hogy szeretlek,és szeretném ha újra a barátnőm lennél.

-Én szeretném ha a barátom lennél.-Léptem oda hozzá.

Megfogta derekamat,és megcsókolt.

***

Holnap lesz az esküvő.Anyuval már egy ideje nem beszéltem.Ő minden áron le akarta mondani,de Taylor nem engette.Ha Niallal nem oldódtak volna meg a dolgaink,akkor már régen elhúztam volna valahova.

Tegnap elmondtam Harrynek ,hogy mi is van.Hát nem tudom hogy,hogy fogatta,mert a telefont kinyomta.Egész este próbáltam hívni.Niall meghívta a srácokat is az esküvőre,de Harry tuti nem jön majd.

Anya rám akar erőszakolni egy koszorúslány ruhát,de megmondtam neki hogy felejcse el.Az egész ház a feje tetején áll,az esküvő miatt.Már a hócipőm tele is van vele.

-Lily te milyen színű ruhába leszel?-Jött oda hozzám Niall.

-Nem tudom.Szerintem el se megyek.-Fintorogtam.

Le ült mellém a kanapéra.-Figyelj én sem örülök hogy összeházasodnak,de nem állok a boldogságuk útjába.

-De anyám ki bírhatatlan.ÉS amúgy is rosszul érzem magam Harry miatt is.

-Majd hólnap megbeszélitek.

-Úgy se jön el.

-Kénytelen lesz.

-Miért?

-Mert mi is éneklünk.-Vigyorodott el.

***

Nagy ricsajra keltem.Az egész ház zajongott.Olyan fura,hogy nem aludhat velem Niall.Régen mindig együtt aludtunk.Mondjuk kibírtam nélküle három hónapot,akkor még kicsit kibírom.

Kikászálódtam az ágyamból,majd elindultam Niall szobája felé.Halkan benyitottam,ő még aludt.Annyira édes volt.Odamentem ágyához,és bebújtam mellé,majd kezeimmel jó szorosan megöleltem.

-Hm minden reggel ilyen ébresztést akarok.-Mondta csukott szemmel.

Adtam szájára egy pici puszit.Niall megnyalta száját,amitől én nagy nevetésben tőrtem ki.

-Héj gyerünk srácok.Ideje lenne készülődni.-Jött be anya.

Hogy mindent el kell rontania.-.-"

-Na akkor én megyek készülődök.

-Várj!-Parancsolt rám Niall.

Odalépett,és adott egy csókot.

-Most már mehetsz.

Átszaladtam a szobámba,és a szekrényhez siettem.Tegnap Niall elvitt vásárolni valami ruhát.Mivel neki már meg volt a világos rózsaszín ingje,ezért hozzá akartam öltözni.Én kicsit sötétebb rózsaszín ruhát találtam.Pánt nélküli volt,és combig ért.Nagyon tetszett.

***

Szívem hevesen vert,mikor leparkolt házunk elé a fiúk taxija.Az ablakból néztem,hogy Harry is itt van-e?Utóljára szállt ki,de legalább itt van.Leszaladtam a lépcsőn,és az ajtóhoz siettem.

-Harry?-Örűltem meg neki.

-Legalább ne tegyél úgy mind ha érdekelnélek..

61.fejezet.Vallomások.

Sziasztok.Kivételesen most nem érzem olyan rossznak ezt a részt.Remélem nektek is tetszik.♥

-Kicsim kérlek nyisd ki!-Könyörgött anya.

-Menj el!Erről nem volt szó.Kár volt belemennem,hogy idejöjjünk.

-Sajnálom.Nem akartalak megbántani.-Hallottam hogy el megy.

Most annyira utálltam.Soha nem gondoltam,hogy bármiért is haragudni fogok anyura.De feladta a munkáját,az elöző életét Taylorért.Az én életemet is megkeserítette ez a férfi,és a fia.Muszáj volt fehívnom Harryt.

-Harry?-Lélegzetem felgyorsult.

-Lily?

-Harry haza akarok menni.Annyira hiányzol.Nem birok itt ki még egy napot.-Hadartam.

-Héj nyugi.Mindent megoldunk oké?Mi történt?

-Anyu és Taylor össze fognak házasodni!

-Mi?De hát erröl nem volt szó.

-Ez az.És anya még csak szólni se méltóztatott.

-Lily szeretlek!-Annyira halkan mondta hogy nemhallotam.

-Micsoda?

-Szeretlek!

A szívem kihagyott.Éreztem hogy tényleg így érez.Hogy nem csak úgy mondja.Kár hogy én még nem vagyok annyira biztos a dolgomban.

-Én is Harry.Kár hogy nem vagy itt velem.-Tényleg nagyon hiányzott.

-Lejönnél?-Nyitott be Taylor.

-Nem érek rá.-Flegmáztam.

Odajött és kitépte kezemből a telefont.

-Most már ráérsz!

-Mi bajod van?Megőrültél?

Nem válaszolt,csak kiment.Követtem mielött nagyobb botrányt csinál.Anya a nappaliba zokogott.Hát nagyon nem érdekelt.Tudná én mennyit sírok miatta.

-Lily sajnálom,hogy nem szóltam.De kérlek bocsáss meg.

-Most tényleg bocsánatot kérsz a lányodtól?Neki kéne tőled bocsánatot kérni.-Mondta Taylor ingerülten.

-Talán szólni kellet volna az esküvöröl is,nem gondoljá..-Nem bírtam befejezni.Niall és Avril lépett be az ajtón.Már megint fájt.Elegem van.Ha csak rájuk nézek rosszul leszek.Mindenki össze esküdött ellenem?

-Anya mi történt veled?Miért nem tudsz olyan lenni mint régen?Mindent megtudtunk beszélni,most meg még csak meg sem említed hogy férjez mész.Sosem éreztem így irántad,sosem gyűlöltelek.De most ez a helyzet.belementem a költözésbe,törődtem az érzéseiddel.De az enyémmel ki fog?Felőled szenvedhetek,csak neked jó legyen.-Niall is csak állt és nézett.

-Ha ennyire hiányzik Harry akkor menj hozzá.-Lökte oda Niall.

-Niall itt nem csak Harryről van szó!Rólad is!

Anya meg se bírt szólalni,mondandóm után.Megint sírásba tört ki.Taylor odament hozá,és vígasztalni próbálta.

-Rólam?Miért is?

-Mert vak vagy.Mert nem látod,hogy ki szeret,és ki az aki csak kihasznál.

-Beszélnél úgy is hogy megértsem?

Jézusom,mindenki meghülyült.Felmentem szobámba,és elkezdtem visszapakolni.Nem maradok itt.Minek is maradjak,ha már senki nemszeret.

-Mit csinálsz?Nem mész sehova!-Fenyegetőzött Taylor.Cuccaimat megfogta és kivitte,aztán az ajtót rámcsapta.

***

-Lily jól vagy?-Kopogott Niall.

Nem válaszoltam.A sírástól nagyon nem is tudtam volna.Niall benyitott.

-Mi volt ez délután?Hogy értetted,hogy nem látom hogy ki szeret?

-Niall,nem is tudod elképzelni,hogy mennyit szendvedtem miattad.-Mondtam neki.

-Miattam?Hiszen te már régen Harryt szereted.

-Honnan tudod?Visszajöttél a turnéról,úgy hogy barátnőd van.Nem fogok könyörögni,hogy kibéküljünk,ha te már mást szeretsz.

-És honnan tudod hogy én kit szeretek?

-Hát ez elég nyilvánvaló.Éreztetted velem,hogy mi is a helyzet.Úgy bántál velem,mindha nem is ismertük volna egymást.

-Azért mertem másba szeretni.Legalábbis mást megkedvelni,mert te ellöktél.Ha nem tetted volna,biztosan nem akarok megismerkedni Avrillel.

-De Niall,akkor miért nem beszéltél velem?Miért nem tudtuk megbeszélni,a gondjainkat?

-Mert féltem hogy továbbléptél.Nem akartam szenvedni,és mással látni téged.

-De pont ezt tetted velem.Mindig Avrillel beszéltél.Amikor eltörött a lábam,hát az is miattad volt.És Harry ott volt,és segített nekem.Ha te vagy velem,most más hogy lenne.

-Minden máshogy lenne,ha akkor a fotózásod után nem veszünk össze.

-Bárcsak ne tettük volna.-Mondtam.

-Miért te még szeretsz?-Kérdezte halkan.

Nem tudtam mit feleljek.Tudtam hogy még szeretem,de hogy ezt neki is elmondjam-e,hát nehéz kértés.Közelebb lépett.

-Lily őszintén,szeretsz még?

-Igen.-Suttogtam.

Lépett egy nagyot,hogy a köztünk lévő távolságot eltüntesse.Megfogta arcomat.

-Még tényleg szeretsz?-Nézett mélyen szemembe..

60.fejezet.Esküvő?

Hatvanadik fejezet:|Nem gondoltam volna az elején,hogy idáig eljutok.Remélem tetszik a fejezet,nekem kevésbé,Sajnos nem volt ma sok időm hogy megírjam:/Remélem továbbra is tudok majd írni.♥

-Na hogy van Niall?

-Hát csak az orra vérzik.-Ültem le mellé.

-Remélem jobban lessz.Sajnálom hogy megütöttem.

-Héj Harry semmi baj.-A szívem majd meg szakadt érte.

-Mekkora egy idióta vagyok.Anyukáddal beszéltél?

-Igen.És..szóval mondtam neki ha akar akkor menjünk el.

-Mi?Elmész?

-Úgy nézki.

-Lily kérlek ne!Én belehalok ha elmész.

-Harry őszintén én is,de ha anya ettől boldog lesz.

-Gyere ide.-Tárta ki karjait.Szorosan magamhoz öleltem,majd adtam szájára egy puszit.Valamit éreztem karomon.Ránéztem,és ha kint lettem volna akkor esőcseppnek nézem,de így biztos voltam benne hogy Harry könnye az.Nem néztem arcára,mert tudtam attól csak zavarba jönne.Már éreztem én is hogy szemem megtelik könnyel.Lassan elindult egy könnyepp,végigfojt arcomon,majd az ágyon landolt.

-Kicsim elkezdtél pakolni?-Nyitott be anyu vidáman.

-Oh gyerekek.-Lépett oda hozzánk.-Ha ennyire fáj nektek, akkor nem megyünk sehova!Nem akarom hogy szenvedjetek.

Most már bátran felnéztem,és Harry még mindig sírt ahogy én is.Kezemmel letöröltem arcán folyó könnycseppeit.Egy mosollyal köszönte meg.

***

Mikor leparkoltunk egy gyönyörű nagy ház elött,nem akartam elhinni hogy ez lessz a mi házunk.Hatalmas,és szép volt.Az élet kedvem mindentől elment,mikor elhagytam Harryt és az othonomat.Még csak ki se szálltam,de  Niall csaja már ott várta.Szörnyű volt.Szörnyen fájt a tény,hogy elkellet hagynom azt a fiút akit egyre jobban megkedveltem.Undorodva néztem,a hosszú szőke hajú lányra.

Megfogtam az eggyik bőröndömet,és becammogtam vele.Az előtér hatalmas volt,és két lépcső húzódott a bejárattal szenben.Minden élénk színekben tündökölt.De hiába ragadott el magával a ház szépsége,attól még a dolgokon nem változtat.

-Lily a te szobádat is már berendeztük.Remélem tetszeni fog.-Jött oda Taylor.

-Igen biztos.-Dünnyögtem.

Elő halásztam a telefonom,és írtam Harrynak hogy nagyon hiányzik,és hogy megérkeztünk.Szörnyű volt belegondolni,hogy ezentúl itt fogok élni.Csak álltam a nagy előszobába,és néztem ki fejemből.Nagy röhögve,kéz a kézben lépett be Niall és Avril.Megint egy kést éreztem mellkasomba.Nem tudom hogy meddig fogom ezt bírni.Inkább a nappaliba mentem,lábamat felhúztam a hosszú kanapén és csak ültem.Lélegeztem,de a fájdalom egyre jobban kezdett felül kerekedni rajtam.

-Kicsim minden oké?

Én csak ültem.Nem akartam beszélgetni,mert tudtam nem sok hiányzik hogy totál kiboruljak.

-Lily?

-Anya minden oké.Csak hadjuk oké?

-Niall a gond?Vagy Harry?

-Anya ez egy palota.Mit keresünk mi itt?Az a fiú aki nemrég még az életet jelentette,most egy másik lánnyal van,és nemsokára a tesóm lesz.A pasimat elveszítettem,ahogyan a barátaimat is.Nem látom az alagút végén a kiutat.Csak egyre mélyebbre kerülök.

-Jaj kicsim,annyira sajnálom hogy így érzel.Tudod ahoz hogy jó ember legyél néha csalódni is kell.

-Néha?Anya az utóbbi fél évem egyszerűen pocsék volt.

-Majd megoldjuk,rendben?Na gyere megmutatom a szobádat.

Felmentünk a nappalihoz közelebbi lépcsőn,majd a hosszú folyosón benyitottunk egy szobába.Hatalmas tér terült elénk,ahova a nap most gyönyörűen besütött.A szoba májva és világos zöld színekben tündöklött.Látszott rajta hogy sok munka fekszik a helységben.De kedvemen ez sem segített.Ahogy elbúcsúztam Harrytől,azt hittem belehalok,mikor a kocsiba beűltem.

***

Este itt aludt Avril.Próbált nekem jó pofizni,de nem kértem belőle.Egész este a szobámba feküdtem,még éhes sem voltam.Harryvel egy kicsit tudtam beszélni,ami némileg megnyugtatott.

A konyhába igyekeztem,hogy bekapjak valami reggelit mikor anya érdekes újságokat nézegetett.

-Minek neked esküvői ruha?

-Kicsim tudod..úgy tervezzük hogy jövőhéten összeházasodunk..-Mutatta felém kezét,amin ott volt a gyűrű.

-Mivan?Anya nem teheted ezt velem!-Nem akartam többet.Ennyi elég volt.Sírva szaladtam fel szobámba.

59.fejezet.Anyuért megteszem.

-Mert mi lessz?Megütsz?

-Niall miért kell ilyennek lenned?Menny ha akarsz,de Lily eldöntheti hogy mit szeretne.

-Úgy hogy megint csak magára gondol?Ha én magamra gondolnék csak,akkor aput hazarángattam vólna már,hogy lássam Avrilt.De én türelmesen vártam,míg apunak a munkája miatt kell hazamennie.

-De Lily is eltudja dönteni mit akar!

-Téged vagy anyukáját?Hát ez tényleg nehéz döntés.-Bökte oda Niall.

Fájtak a fiúk szavai.Rákellet jönnöm, hogy Niallnak is telljesen igaza van.Hiszen anya is mindent megtett értem,és ennyivel tartozom neki,de nem akartam Harrytől távol lenni.

-Elég Niall!-Harry meglökte Niallt.Én szörnyen megijettem,még csak az hiányzik hogy összeverekedjenek.

-Harry te is kicsit gondolkodhatnál,hogy mit teszel!

-Ezt hogy érted?

-Tudod elég szemétség tőled,hogy összejössz a volt barátnőmmel.Lily te meg bújj el a föld mélyére,hogy így becsülöd meg az anyádat.

Harry még egy lépést tett Niall felé,és arcon ütötte öklével.Én csak álltam.Nem is bírtam mozdulni.Nem tudtam eldönteni hogy rajtam,vagy miattam veszekednek.De ez már túl sok.

-Harry te nem vagy komplett.-Niall órából fojott a vér.Niall kiviharzott a szobából.

-Én..én..Mit tettem?-Nézett üveges tekintettel Harry.

-Héj nyugi.Megnézem hogy van.

Muszáj volt kicsit kiszelőztetni a fejem.Kiszalattam az udvarra.Leültem a hintára,és megpróbáltam lenyugodni.Szívem még mindig hevesen vert.Be kellet látnom,hogy még mindig a szívem mélyén érzek valamit Niall iránt,és hogy nem szép tőlem hogy így is Harryvel vagyok.De neki se kellet volna megütnie Niallt,még akkor sem ha miattam tette.Bementem,és a fürdő felé vettem az irányt.Ahogy gondoltam Niall ott volt,és anyu próbálta elállítani a vért,ami még mindig folyott órából.

-Jól vagy?

-Úgy nézek ki?

-Magatokra hagylak!-Mondta anyukám,miközben a fürdő követ kémlelte.

-Anya beszélhetünk?

-Elöbb beszélj csak Niallal.-Azzal kiment.

-Lily sajnálom hogy,neked estem.Egyszerüen..csak..nem tudom mi volt velem.

-Semmi baj.Csak hát anya is el akar rángatni,amikor nekem itt az életem.

-És nem hiszel abban hogy ott is lehet?

-Nem tudom,de te és Harry úgy érzem most intéztétek el,hogy a banda megszűnjön létezni.

-Lily nem tudom mi lessz,de kár volt beleugatnom.

-Na add ide az a zsepit,így soha nem fog elállni.

Odaléptem hozzá,majd a zsepit szorosan orrához nyomtam.Már a kezem is véres volt.Megint éreztem azt a kellemes illatot mint régen.Most az összes emlék belém nyilallt.Kár hogy mostmár más lánnyal fogja tölteni ideje nagy részét.Bármennyire is próbáltam felejteni,még is ő volt az akit a világon mindennél jobban szerettem,és nem kellet vólna olyan makacsnak lennem.Ha elmentem volna a turnéjukra, akkor most minden oké lenne.Nem mintha Harryvel nem lennék boldog,ellenkezőleg,csak Niallal még is más volt.

-Minden oké?-Nézett rám furán.

-Ja persze.-Ráztam meg fejem hogy kitisztuljon.

-Megyek beszélek anyuval.

A véres zsepit letettem a fürdőkád szélére,majd kisiettem.Anya a nappaliba űlt,és fogta Taylor kezét.A repülő holnap indul.

-Anya rá érsz?

-Persze.-Elindultam a konyha felé,anya pedig követett.

-Csak tudod..arra gondoltam..ha annyira akarsz akkor menjünk.Én nem akarok a boldogságod útjába állni.

-Kicsim nagyon aranyos vagy,de akkor nemleszek boldog ha te sem vagy az.

-Anya nemsokára nyár.A suliból is csak egy hónapot kéne kihagynom,és mire újra kezdődik a következő tanév addigra viszajönnénk.

-És Harry?

-Harrynek úgy is sok koncertje van,tudnánk eleget találkozni.

-És Niallt hogy viselnéd ,mint testvéredet?

-Mi?Össze is akartok házasodni?

-Kicsim az én koromba mire várjunk?

Csak húztam a szám.Végülis annak biztos nem örülnék ha Niallal egy házban kéne éllnem,és a barátnője mindig ott lenne.Át sem gondoltam az életem.Már úgy is annyi rossz történt.Végülis a barátaim már meg sem érdemlik hogy miattúk maradjak,csak a srácok iszonyúan hiányoznának.

-És ha visszajönnénk,akkor Taylor ottmarad vagy mi?

-Kicsim hidd el tetszeni fog.

Majdnem hozzá vágtam valami rosszat,de most a lényeg hogy boldog legyen.

-Biztosan.-Húztam számat egy állmosolyra.

Az életem már így is pocsék.Azzal kell majd együtt élnem akit még mindig mélyen szeretek.Ha nekem szenvedni kell,legalább anyu legyen boldog.

Fölmentem a szobámba.Harry az ágyamon űlt,magába roskadva.Nem tudtam hogy mondjam meg neki hogy elmegyek..

58.fejezet.Nem megyek sehova!

-Én csak..szerintem nem kéne ilyesmivel viccelődni.

-Most őszintén skacok,van köztetek valami?

Én Niallra néztem,aki még mindig telefonált.Felidegesített,hogy ennyire gyórsan túl lett rajtam.

-Járunk!-Jelentettem ki.

Harry is furán nézett rám,de aztán arca kisimult.

-Tudtam.-Ugrott fel Louis.

Niall arcán láttam valami kis ilyetséget,de tudnia kell hogy én milyen rosszúl éreztem magam mikor összejött azzal a csajjal.

Az egész állatkertet bejártuk,a majmokhoz pedig bemászott Louis és Harry.Én csináltam róluk egy képet.Liz és Flora nagyívben leszartak engem.Ennyit ért a barátságunk is.Reméltem legalább itt foglalkoznak majd velem egy kicsit,de nem igazán igyekeztek.

Mikor kiértünk az állatkert elé,ott volt Tammy.Liam odaszalatt hozzá és megcsókolta.Annyira édesek voltak.Most én is mindennél jobban vágytam vólna Harry csókjára.Kezéért nyúltam,ami gyorsan megfogta enyémet.

-Srácok van egy rossz hírem.-Lépett előre Niall.

-Mi?Hogy elment a hangod,és keressünk más énekest?-Viccelődött Louis.

-Haha.Holnap utazom Nottinghamba.

-Mivan?-Hüledezett mindenki.Ez a hír engem is megrémisztett,mert ha Niall elmegy,akkor az apuja is,és anyu egyedül marad.

-Ha koncert lessz,természetesen veletek tartok.

-Niall ez elég kevés.

***

Anya csak zokogott.Harry az ajtó félfának dőlve,nézett minket.Én szorosan öleltem anyut,aki Taylor cuccait hajtogatta.Csengettek.

-Harry kinyitod?

Harry egy szó nélkül lement.Én is igyekeztem utánna.Nem tudtam ki lehet,mert Harry csak állt és nézett.Odamentem,és az ajtóban Niall állt.

-Apa itt van?-Jött be mellettünk.

-Fönt van.

Niall ledobta cuccait,és felsietett.Én odamentem Harryhez,és odabújtam hozzá.Illatával nem bírtam betelni.Próbáltam lábújhegyre állni,hogy elérjem ajkait.Ő autómatikusan lehajolt,és ajkaink összeértek.Kezeimet nyaka köré tekertem,és próbáltam minél közelebb húzni magamhoz.

Csókunkat Niall zavarta meg.Csinált egy műköhögést.Én elengettem Harry nyakát,és megfogtam kezét.

-Mivan  Niall.Kérdezte mérgesen Harry.

-Apám mondta jöjjek le.

Mindhárman leűltünk a nappaliba.Niallnak már megint szólt a telefonja.Gyorsan zsebébe nyúlt,és felvette.Gondolom a barátnője volt,mert eléggé nyáladzott a beszélgetés.Belegondoltam,hogy én alig hívtam.Lehet azért volt,mert minket nem választott el,több száz kilóméter.Anyu és Taylor jöttek le a lépcsőn.Anyu még mindig sírt.

Leültek ők is a kanapéra.

-Kicsim beszélhetünk veled?-Kérdezte anya,miközben szipogott.

-Hát persze.-Próbáltam felállni,de nemigazán sikerült,úgyhogy Harry segített.

-Jól vagy anya?-Kérdeztem már a konyhába.-Hiszen nem megy el örökre.

-Lily kérlek mennyünk mi is.

-Hova?:O

-Tudod Taylornek hatalmas háza van.Elférnénk mi is ott.

-El akarsz kőltözni?

-Mondhatjuk is így.

-Anya felejcsd el!

Ahogy tudtam,kisiettem a konyhából.

-Harry gyere!-Szóltam oda,majd a lépcső felé igyekeztem.

Harry gyorsan beért,és felsegített a lépcsőn.Már engem is a sírás kerülgetett.Esélytelen hogy itthadjam Harryt.Harrynek próbáltam elmesélni mi is van,de alig értett valamit beszédemből.Niall rontott be az ajtómon.

-Lily gondolhatnál egyszer másra is,magadon kívül!

-Mi van?Neked nem mindegy hogy mit teszek?-Álltam föl.

-Anyád szenvedhet felőled,csak neked jó legyen!

-Niall álljál le!-Rontott rá Harry.

Megijettem.Nem akartam hogy veszekedjenek.

57.fejezet.Váratlan események..

Sziasztok:)Hát ez most elég rövidre sikerült,de ígérem a következő hosszabb lesz.És most itt a meglepi.Új blogot kezdtem,de ezt is ugyanúgy fojtatom majd.Akit érdekelne az új blog,az itt megtalálja:http://1dlove.blog.neon.hu/

-Mitszeretnél Harry?

-Lily tudod én,én érzek irántad valamit.És és..belehalnék ha megint Niallal lennél.

Istenem annyira édes volt.Kezeit megfogtam,de tenyere tisztára izzatt.Most vettem csak észre milyen is valójában Harry.

-De azt hittem te meg Fruzsy..

-Mikor a turné volt,alig vártam hogy újra lássam,de aztán jöttél te meg Niall, és tudod amíg ápoltalak,hát beléd szerettem.

Nem tudtam mit mondjak,vagy mit tegyek.Én és Harry?Elég furának tünne.De végülis miért is ne.Szerintem is tündéri egy srác,és nála jobbat nem is kívánhatnék.

-És most milegyen?-Kérdeztem eltünődve.

-Te még szereted Niallt?

-Nem,én inkább csak nem tudom.Olyan váratlanul ért ez az egész.És nem tudtam hogy te bármit is érzel irántam.

Csak néztünk egymásra.Szemei már szinte hippnotizálltak.Harry közelebb lépett,én pedig ahogy hátráltam egy lépést majdnem elbuktam,a földön hagyott mankóba.

-Héj vigyázz.-Húzott szorosan magához.

-Minden oké.-Szinte már arcába mondtam.

Szuszogását magamon éreztem.Édes illata megcsapta orromat.Karjai még mindig szorosan fogtak.Egyszer csak ajkait,az enyémen éreztem.Agyam leblokkolt,és a pillanatnak élltem.Bár csókunk nem tartott sokáig,egyszerűen totál megbénított.

-Lily annyira sajnálom.Nem tudom mi volt velem.

-Héj semmi baj.-Mosolyogtam rá.

-Biztos?-Próbálta ilyetségét leplezni egy mosollyal.

-Harry ha nem akartam vólna, akkor elenkezek.

Egy puszit nyomtam arcára.Épp ekkor nyitott be Louis.

-Óh gyerekek,sajnálom hogy megzavartam valamit.

Én Harryre néztem,akinek arca már szinte égett.Az enyém se lehetett különb.

-Hé srácok itt tényleg van valami,ha ennyire zavarba vagytok.De mindegy,csak azért jöttem hogy el kéne menni valamerre.

-Én így hogy menjek?-Mutattam lábamra.

-Majd olyan programot csinálunk.

-De LOuis ha ott lesz Niall,én biztos nem megyek.

-Lily az a lényeg hogy kibéküljetek.

Harryra néztem akinek arca eltorzult.Fájdalmat láttam rajta.

-Nem hiszem hogy ez jó ötlet.

***

Sajnos se én,se Harry nemtudtuk meggyőzni Louist.Meg azt mondta a többiek is már szeretnének látni engem.Hát ha annyira hiányzok nekik,akkor meglátogathattak vólna.Lent várakoztam  a nappaliba Harryval,mikor Louis benyitott egy kerekesszékkel.

-Ez minek?-Néztem furán.

-Hát hogy velünk tudjál jönni,az állat kertbe.

-Louis te nem vagy komplett.

-Tudom,na pattanj be.-Mutatott a kocsira.

***

Mi értünk leghamarabb oda,ezért vagy fél órát vártunk.Imádkoztam,hogy Niall ne jöjjön,de sajnos ő is kipattant a kocsiból.Mindenki elég furán nézett rám,de én csak a lábamra mutatva jeleztem,mi is a helyzet.

Első állomásunk az elefántok voltak.Engem Harry tolt.Úgy éreztem magam mint egy 2-éves,aki babakocsiba van.Régen irigyeltem a kicsiket,hogy nekik nem kell sétálni,de most utáltam ezt az egészet.Niall elöttünk lépkedett,és telefonált.Próbáltam nem rá nézni.

Az elefántok pont a legnagyobb dombon voltak,úgyhogy Harry alig bírt feltólni.Mikor megáltunk Liz és Flora jöttek oda.

-Hogy vagy?

-Hogy lennék?Már jobban,mert szerencsére Harry mellettem volt.

-Hé skacok,nem gurítjuk le a dombról Lilyt?

-Louis meg ne próbáld!-Kiabáltam rá,a röhögéstől dőlve.

Louis mögém lépett,és megfogta a tolókocsi két kapaszkodóját.

-Louis ne már!Ez nem vicces.

-Jaj Harry..Miért félted ennyire?Tudod hogy csak vicceltem.

A többiek ilyett arcal néztek ránk.Nem akartam hogy kiderüljön,mi van köztem és Harry között..

56.fejezet.Harry a legjobb barát.

Zokogásom egyre hangosabb lett.Harry szorosan magához ölelt,de lábam nagyon fájt.Muszáj volt megnéznem mi van vele.Ellöktem kicsit Harryt,és levettem zoknimat.Lábam már most tiszta lila volt,és ahogy hozzáértem borzasztóan fájt.

-Jézusom Lily.Mit csináltál a lábaddal?

-Fájdalmamat muszáj volt valamin levezetni!

-Lily te nem vagy komplett.Muszáj orvost hívni.

-Semmi bajom.

Sajnos nem volt iagazam.Az orvos azt monta ,hogy a lábam eltörött.A lábfejemet begipszelték,ami szívás mert csak mankóval állhatok a lábamra.Harry végig ott volt velem,és támaszt nyujtott.A többiek beakartak jönni,de Harry csak anyut és Taylor engette be.Taylor mikor meglátta a lábam,bűnbánóan nézett rám.Annyira haraguttam rá is.Mikor az orvos,és anyuék kimentek,Harry még mindig ott volt velem.Közelsége nagyon jól esett.Ő tényleg igazi barát.

-És Harry mi van Fruzsyval?-Bár semmi kedvem nem volt ilyesmiről beszélni,azért kíváncsi voltam.

-Hát elvileg holnap találkozunk.Három hónap nekünk is nagyon hosszú volt.Remélem ő nemtalállt senkit,csak sajnálom hogy pont a turné elött ismertük meg egymást.

-Harry legalább téged várt valaki.Niall nemvolt ilyen türelmes.

-Jaj Lily,találsz majd magadnak mást.

Valaki kopogott.Louis dugta be az ajtón a fejét.

-Harry jössz?Szerintem indulunk.-Louis meglátta hogy a lábam bevan gipszelve,és odajött.

-Louis ne kérdezd.Nemakarok róla beszélni.Csak hülye voltam.

-Oké-oké.De gyógyulj meg te kis haspók.

-Rendben.-Mosolyogtam Louisra.

-Louis szerintem én maradok,ha Lilyt nemzavarom.

-Dehogy zavarsz.

-Oké,akkor én mentem sziasztok.

Öt percel késöbb halottam,hogy a kocsik elhajtanak.Jó érzés volt, hogy valaki melletem van,és nem haggya hogy zokogásba kezdjek.

Mikor felkeltem Harry mellettem szuszogott.Vicces volt,mert ahogy levegőt vett egyik hajtincse föl-le ment.Eltűrtem hajtincsét,majd fel akartam állni,de rájöttem mankó nélkül nem tudok semmit csinálni.Inkább vissza dölltem az ágyra,mert nem akartam felébreszteni Harryt.Kivettem telefonomat a zsebemből,mert este ruhástul  aluttunk el.Volt 4 nem fogadott hívásom.Meg se néztem ki az,hanem a képek mappába mentem.Tele volt még közös képpel, amit Niallal csináltam.Gyomrom megint csak összeszűkült,és elfogott a fájdalom a képek láttán.Szemeből megint kigördült néhány könnycsepp.Sírásom kezdett megint zokogássá alakúlni.Párnámba temettem fejemet,hogy Harryt ne ébresszem fel.

Harry lökötte meg a vállam.Fejemet kihúztam a párnából.Kezemben még mindig szorosan fogtam a telefonom.

-Lily ne sírj.Nem érdemli meg az a barom hogy sírjál miatta.

-Gyere.-Húzta ki fejemet a párnából.Szorosan magához ölelt.

****

-Harry indulj már.Elfogsz késni a randidról.

-Oké-oké.De ha végeztem visszajövök.

-Harry éld légyszíves az életedet.Nem a te dolgod hogy a lelkemet ápold.

-Lily nem vitatkozom veled.Úgy is vissza fogok jönni.

Mikor Harry elment,megint szörnyű érzés tört rám.De elég ,túl kell lépnem.Végre sírás nélkül kitudtam törölni a képeket a telefonomból.Aztán minden dolgokat amit Nialltól kaptam össze gyüjtöttem,de ez vagy 2-órámba tellet,mire mindenért elugráltam a mankóval.Mivel túlsok mindent nem tudtam így csinálni,ezért belekezdtem egy könyvbe.A címe Zoey volt.Még csak a negyedik oldalon tartottam mikor kopogtak.Taylor volt.Na már csak ő hiányzott.

-Szia.Hogy vagy?

-Mármint hogy van a lábam,vagy hogy érzem magam?-Kérdeztem gúnyosan.

-Lily sajnálom,de ő a fiam,és ha elszeretne velem jönni akkor nem fogom megtíltani neki.

-Hát persze..-Motyogtam.-De anyukámat is itt hagyod.Nem akarom hogy ő is szenvedjen.

-Nem megyek sok időre Nottinghamba.

-És a fiadat otthagyod vagy mi?

-Lily kérlek.Tudom hogy most rossz neked,de elkell fogadnod.Niall tovább lépett,ted te is ezt.

Mikor beszédre nyitottam volna számat,belépett Harry.Arca elég zaklatott volt.

-Taylor most kimennél?

Szónélkül felállt,és kiment.

-Harry mi a baj?

-Tudod annyira édes volt Fruzsy,csak úgy éreztem ő is inkább rajongó.

-Harry nem fog veled úgy viselkedni ,mintha átlakos srác lennél.De adhatnál neki még egy esélyt.

-Igazad van.Majd felhívom.

***

Lassan itt a nyári szünet,én pedig már az utolsó napjaimat töltöm a gipszel.Már annyira jó lessz ha leveszik.Harry szinte mindig itt volt velem,pedig Liznek és Florának lett volna a feladata.Néha benéztek,de Niall egyszer sem jött.A régi életemet akartam.Vissza akartam tekerni az időt,újra Niallal akartam lenni,újra magamhoz akartam ölelni.

Harrynek el mondtam, hogy beszélni szeretnék Niallal.Ő pedig azzal jött,hogy szerinte ez nemjó ötlet,és hogy ő is akar valamit mondani.

Meg ilyettem de nagyon.Nemvoltam felkészülve váratlan dolgokra..